Könyv

Új kötetét – miként arra az alcím is utal – elsősorban hiánypótlónak szánja a Magyar Amatőrfilm Szövetség egykori főtitkára.

Mark Twain klasszikusa, a Huckleberry Finn kalandjai nemcsak hogy felforgatta az amerikai ifjúsági irodalmat, de a köznyelvi fordulatok és a regionális szokások beemelésének köszönhetően egyenesen a modern amerikai regény prototípusaként tartják számon.

„Apám egy júniusi vasárnap kora délutánján meg akarta ölni az anyámat.”

A regény egy rejtélyekkel teli festmény köré épül. Gustav Klimt Egy hölgy portréja című festményének kalandos története már önmagában is izgalmas krimialapot kínál. A szerző azonban nem áll meg a dokumentált tényeknél, az ismeretlen modell alakját hús-vér figurává formálja, és több generáción átívelő családregénnyé bővíti a történetet.

Kamaszoknak szánt ismeretterjesztő József Attila-kötete egyszerre számol le a pozitivista életrajzközpontú irodalomképpel és mutatja meg, hogy miért nem választható szét teljesen a költő és a mű. A korábban a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanáraként és az SZFE óraadójaként tevékenykedő, színházban is játszó drámaíró ezúttal is a versekhez tér vissza, miközben „poszt-poszt-posztmodern” szemlélettel kérdez rá arra, hogyan olvassuk ma a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját.

Patti Smith 2006-ban maratoni koncerttel búcsúztatta a New York-i CBGB klubot.

Amikor Szerhij Zsadan saját szülővárosáról szóló novelláskötete 2014-ben megjelent, éppen a több hónapon át tartó Oroszország-ellenes tüntetéssorozat, az Euromajdan zajlott Kijivben.

Mi a költészet? A kötet lírai alanya a belső borítólapon közzétett reflexiójában azzal kecsegtet, hogy igenis lehetséges erre a végtelenül elvont kérdésre válaszolni. És egyáltalán nem esünk a poétikai tájékozatlanság hibájába, ha ezt a beszélőt teljes mértékben azonosítjuk a szerzővel, a lecsúszott, szenvedélyfüggő költő szerepét hús-vér valóságában vállaló és megtestesítő Peer Krisztiánnal.

Minimum tizenegyes!

Indokolatlanul kevés szó esett a hazai megjelenéséről ennek a nagyon fontos könyvnek, amelyben a francia szerző arról vall, amiről még fikciós regényekben is csak szégyenérzettel olvasunk.

Második verseskötetében a költő-képzőművész egyszerre kutatja a legintimebb emberi kapcsolatok működését és feszeget lebilincselően izgalmas ismeretelméleti kérdéseket.